Haagen Imre

költő

Szélviharmónia

Hogyha az első, Szélviharmónia című verseskötetemet néhány szóban kellene összefoglalnom, azt hiszem, nem is találhatnék
találóbb szavakat, mint az alábbi idézetet, Val Kilmer amerikai színésztől.

„A költészet nagyon szubjektív és intim önkifejezési mód.
Szó szerint a saját szívdobogásod. A ritmusod. A lelked
zenéje. Szuperkoncentrálva. Egy sűrű darab önmagadból.”

Felhőgramofon

A második, Felhőgramofon című kötetem az elengedés, az összeomlás, a ragaszkodás, az elveszett szerelem és a fel fellobbanó remény kötete. Egy túlélhetetlen életszakasz esszenciája, a „van élet a halál után” érzés költészete.

A Fénykép a jövőből című dalom egyik versszaka pedig tulajdonképpen maga a Felhőgramofon kötet, négy sorba sűrítve.

„Szívemben minden egyes dal egy végtelen erdő.
A sebeket kiírom magamból, ez túl csak így élhető.
A dalban összeérnek a föld és az ég.
Az örökzöld és a végtelen kék.”
Haagen Imre – Fénykép a jövőből

• dalszövegíró •

Az, hogy a saját dalaim szövegét én írom, számomra egyértelmű. Amikor azonban másnak írok dalszöveget, az egy másfajta tudatállapot. Akkor én Ő vagyok. Olyankor minden idegszálammal Mujahid Zoli, Fehér Adrienn, Jónás Andi, vagy Pomázi Zoltán és a Bojtorján vagyok. De voltam már Bebe is.
Meg Finucci Bros is. Meg Kökény Attila. Vagy éppen az egész Alma zenekar, meg az Intermezzo. És a sornak még nincs vége… Hiszen ha olyan dalt sodor elém az élet, amiben felcsillan az alkotás, vagyis a teremtés öröme, akkor nem tudok ellenállni a kísértésnek.

dalszövegeimből

rólam mondták

Haagen Imre versei egyszerre játékosak és bölcsek, tréfásak és tragikusak. Helyet kap verseiben politikum, a hazafiasság, a filozófia, a szerelem - egyszóval minden olyan szép és emelkedett dolog, amiért verseket olvasunk és írunk.
Üde rímelés, dallamos, néhol egyenesen dalszerű prozódia - és hit abban, hogy a világ lehet szép, értelmes és bonyolultságában is áttekinthető, ahol helyük van az emelkedett és éteri gondolatoknak ugyanúgy, mint a hétköznapok egyszerűségének.
Péterfy Gergely
Író
Széles körben tartják úgy, hogy ha egy dalszöveg jó, az már majdnem vers. Nehéz azonosulni ezzel a nézettel. Vers és dalszöveg valójában mindig két külön műfajt jelentett, melyeket a maguk szabályai szerint kell megítélnünk (lám, a megzenésített versek közül milyen kevés a sikeres ötvözet).
Haagen Imre költészete azonban megtanít minket arra, hogy a zenét akkor is belehalljuk a versbe, ha nem szereztek hozzá. A szöveg zeneisége ebben a költészetben elemi robajjal szólal meg, már-már önálló műfajt teremtve, akár van hozzá muzsika, akár nincs. Ez a versírás e sajátosságával – modernsége ellenére – az ősi eredethez repít vissza minket, amikor még egybeértek a művészeti modorok. És persze a dallam mellett kiszól e versekből a költő maga is.
Az ő jellegzetes hangján beszél hozzánk ez a könyv, méltón a szerző sokrétű, végtelen tehetségéhez és szinte beláthatatlan sokoldalúságához. Költészete is, mint az élet, szabad és kötött, szárnyaló és alázatos, mai és ősrégi egyaránt.
Íme, egy új kötet, amely máris klasszikus. ”
Szentpéteri Nagy Richárd
Alkotmányjogász, Politológus, Költő
Én a nemes egyszerűség, a természetesség híve vagyok. Na az Imi ilyen.
2020-ban a Covid idején hozott össze minket az Élet, pontosabban a közösségi tér, ahol meghallgattam egy Haagen Imre verset, amit saját maga adott elő, és gondoltam írok már neki, hogy volna-e kedve az én versemet is felolvasni.
Mondanom sem kell, hogy a hangjában tényleg ott volt az, amit ilyenkor bele lehet adni, plusz az a nemes egyszerűség, átélés, amihez hűen ragaszkodom. Továbbá kedvelem benne a Haagen Imis lazaságot és tök jó, hogy ő is szokott Költeni persze nem a Tojásra vagy a Pénzre értem, hanem a Verseire.
Papp Ádám
Költő
„Haagen Imre versei keserédesek, de egyáltalán nem szomorúak. Süt belőlük a bölcsesség, az optimizmus, sok -sok minden megtalálható benne, amit mi magunk is átéltünk már, vagy fogunk. Fontos dolog az életünkben az „Édes kislányunk”, a világbékével kapcsolatos vers, pedig (jóval a mostani háború előtt íródott) sajnos fájdalmasan időszerű. A „Megint egy szerelmes versben” a lelkesedés, a megtalálás öröme mögött megbúvó félelem, hogy ennek is egyszer vége lehet és mivé lesz a szerelem ami oly szép volt a kezdetek kezdetén. A drámaírás szabályainak az egyik pontja, hogy el tudod e mondani egy mondatban az egész könyv tartalmát. Ez most szinte lehetetlen. Nagy kedvencem az „Egyszerűen nem tudok szólni”, de nehéz lenne egy „címadó dalt” kiválasztani, olyan szép mindegyik. Összességében ha az ifjúságnak kéne a költészet lényegét tanítani , biztosan javasolnám nekik ezt a kötetet.”
Gerendás Péter
zenész
“Motoszkált egy jó dal a fejemben, gyorsan feljátszottam a dallamot és átküldtem Imrének, hátha rárezonál és kiteljesíti a hozzá írt szöveggel olyanná, amilyennek lennie kell. Fél óra múlva ( ! ) küldte is a szöveget.
Egy döbbenetesen tartalmas és sokatmondó vers, tele finom szójátékkal és humorral – mindezt úgy, hogy könnyedén és felszabadultan lüktet, pulzál együtt a dallammal.
Azt hiszem, ez a lényeg: ezt nem lehet úgy csinálni, hogy beleszakad az ember és vadul nekiesik teljes gőzerővel – erre születni kell, ezt az ajándékot felülről kell kapni. Azóta ez többször is megesett – ugyanolyan könnyedén és varázslatosan törtek elő a gondolatok és szavak belőle, mint máskor is. Kevesen vannak ilyenek – nagyon nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy Imrével együtt alkothatok!“
György Ákos
Zeneszerző, Előadóművész