A Nahát Chaplin zene- és szövegvilága ízig-vérig én vagyok.
Ez az izgalmas kaland még a kilencvenes évek elején indult és ma is ugyanúgy élvezem, mint akkoriban. És, hogy miért Chaplin? Azért, mert a semmiből jött, szinte esélytelenül és mégis örökérvényűt teremtett. A példaképem. Nem csupán a művészete, hanem még inkább a humanizmusa miatt. Ami engem is mozgat, meghatározza az életemet és ott van a dalaimban.
Haagen Imre – ének
Galántai Zsolt – gitár
Molnár Levente – keyboard
Wiszler Gábor – basszusgitár
Oláh Gábor – dob
Hogyha túl nagy a szakadék a valóság és közted
Hogyha világhírre vágysz és már csak kellene néhány nagy ötlet
Akkor emelkedj fel a fotelból és told be az öreg járgányt
Mert van az a pénz és van az a hit, amivel ledolgozhatod a hátrányt
Hogyha úgy érzed, hogy eleged van, na de mégsem lehet igy vége
Hogyha megjósolták, hogy sokra viszed és már csak szerencse kéne
Akkor nyisd ki a szemed és ne csak nézz, tudod az sem árt, hogyha látod
Hogy mennyi titkot és kincset rejt a te privát valóságod
Csak álmodd meg, aztán indulj el, téged is vár az út
A holnapban összeér a jelen és a múlt
Igy van ez jól a sok régi dal már csak történelem
Hát tedd meg bátran, mit a szíved diktál, és megtudod mekkora flash a végtelen
Ez a te filmed, most kizárólag rólad szól a dal
Minden rajtad áll! Vagy célhoz érsz, vagy rád omlik a fal
Hát engedd el magad, hidd el, annyi mindent hoz még rád az ég
Semmi se’ számít, csak, hogy annyi mindent nem szerettél még
Te vagy a király, egy igazi hős, a szemedben isteni szikra
Az egekig emel a szerelem angyal megfejthetetlen titka
Hogyha sós a tenger, de édes az élet és pikáns örvény az álom
Te csak egyet kiálts az egek felé, akkor is megcsinálom!!